3.rész

Egész este nem aludtam.Mint egy zombi, úgy mászkáltam fel s alá a lakásban.
-Te még fent vagy?-csöszögött ki a nappaliba SoPhi.-Mi a baj?-ültetett le.
-Bánt az, ahogy eljöttem InChonból.Sok az emlék, a barátok és a többi olyan dolog, ami odaköt.-fakadtam sírva.
-Mi van itt?-kérdezte álmosan HyeBin.
-Semmi.-töröltem meg a szemem.
-Akármi is van, szörnyen nézel ki, ezért holnap elviszlek a fodrászhoz és még máshová is.
Egy héttel később...
Ma elkészült az újság.Elinak megígértük, hogy viszünk nekik egy példányt.
-Ha nem enged be minket, akkor megfojtom.-közölte HyeBin, még mielőtt odaléptünk volna a portáshoz.
-Dominó, hadd én!-kértem, majd odaléptem.
Szépen elintéztem, hogy bemehessünk.
-Itt a posta!-lóbálta meg az újságot HyeBin.
-Hát ti?-kérdezte AJ.
-Itt az újságotok.-adta oda Smiley a sajtóterméket.
-Na, hadd lássuk!-lapozta fel DongHo.
-Ez az első cikketek?-kérdezte KiSeop.
-Igen.-mondtam.
-Akkor, mi úgyis végeztünk, ezért meghívunk titeket fagyizni.-közölte SooHyun.
A Ukissel távoztunk.Kint hideg volt, hiszen január közepe van.
-Kurva hideg van.-vacogtam.
-Ja!-dörzsölte össze a tenyerét SoPhi.
Hátulról valaki a nyakamba tekert egy sálat.
-Kösz!-fordultam hátra.SungHyuntól kaphattam a ruhadarabot, mert csak ő van "pucér" nyakkal.A fiú csak bólintott.
A cukrászda közel volt, de akkor is szétfagytunk.Mindenki kapott egy kehely fagyit...
...tök jó volt a fiúkkal.Hülyéskedtünk, beszélgettünk meg minden.Jó volt!...
Csörgött a telefonom.
-Ki az már?-pattantam fel.-Tessék?-szóltam bele.
-Szia!ChuMii vagyok.-kezdte a lány.-Zavarok?-kérdezte.
-Igen, zavarsz!A francba is, ChuMii!Hagyjatok már!-kiáltottam könnyezve, majd kinyomtam.-Bocs, de inkább mennék!-rohantam el.
Nem bírtam szaladni a sírástól.Zokogva dőltem neki egy középület falának.
-Sora!Mi a baj?-jött utánam SoPhi.
-Semmi!Menj vissza nyugodtan!-ráztam meg a fejem.Szörnyen fáj...
-Oké.Majd megyünk!-puszilt meg.
Szipogva indultam haza.Az ajtón belépve vettem észre, hogy a nagy, szürke sál még mindig a nyakamban van...
"Oké.Nem mondom meg senkinek.Ígérem!"-olvasom SeoYang pár perce küldött üzenetét.
-Persze!Egy hazug disznó vagy!Soha, de soha nem fogom megbocsájtani!-zokogtam.
Bzzzz.Csönd.Bzzzz.Csönd.-csörög a telefonom.
-Tessék?-szóltam bele.
-Szia!Kevin vagyok.-üdvözölt.
-Heló!-nyöszörögtem.
-Nálad maradt a sálam.-közölte.
-Igen.Tudom.-szipogtam.
-Holnap találkozhatnánk, és akkor ideadhatod.-javasolta.
-Talán.-mondtam.-Holnap reggel hívj fel, és ha már gondolkozni is tudok, akkor megbeszéljük.Ígérem!-suttogtam.
-Oké.-egyezett bele.Hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Szia!-nyomtam ki.